Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tagjaink szakmai munkássága

 

 

Dr. ILIÁS LAJOSNÉ (Lukács Aranka) vagyok. Gyógypedagógiai tanári diplomát az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző szakán szereztem, 2000-ben a BME Közoktatás-vezetői szakán pedagógiai szakvizsgát tettem. Az önképzést fontosnak tartom, rendszeresen részt veszek tanúsítványt adó továbbképzéseken. Széleskörű vezetői tapasztalatra tettem szert, a zuglói Benedek Elek Általános Iskolában húsz évig az iskola igazgatója voltam. Közoktatási szakértőként több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezem.

Szakterületeim: tanügyigazgatás, szervezet és minőségfejlesztés, pedagógiai értékelés, felnőttoktatás intézményértékelés, esélyegyenlőség, hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és iskolai oktatása, integrált nevelés és oktatás. ig.sz: SZ024586

Kutatásokban, szakmai anyagok kidolgozásában, uniós projektek tervezésében és megvalósításában vettem részt:  HEFOP 2.1.B. (2005) munkacsoport vezetőként képzési programcsomagot dolgoztam ki; a TÁMOP 3-1-1 (2011) projekt a Biztos Kezdet Óvodai Programban a kutatási és a stratégiai tervet készítettem el; az „SNI-fejlesztések beépülése a közoktatásba” TÁMOP-3.1.1 (2012) kutatás szakmai vezetője voltam; az „Új tartalomfejlesztések a közoktatásban” TÁMOP-3.1.2 (2013) kutatási és pedagógiai tervet készítettem. Alkotó-szerkesztője voltam a Mód - Szer - Tár című szakmai kézikönyvnek. Kidolgoztam a hátrányos helyzetű, SNI tanulók fejlesztésének módszertanát, amely a „Gyakorlati kézikönyv 9-12. évfolyamon tanító pedagógusoknak” című kiadvány formájában jelent meg 2011-ben. „Az SNI gyermekek, tanulók integrált nevelésének. oktatásának szakszerű és jogszerű ellátása, gyakorlati feladatai az új köznevelési rendszerben” címmel írtam tanulmányt 2013-ban.

Kidolgozója és oktatója vagyok több 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésnek, melyet az ország számos pontján tartottam különböző témákban: az SNI tanulók fejlesztése és együttnevelése, egyéni fejlesztési tervek készítése és megvalósítása, konfliktuskezelés, agressziókezelés, figyelemzavar és hiperaktivitás, szervezetfejlesztés, vezetőképzés,változásmenedzselés,csapatépítés , családi életre nevelés. Rendszeresen publikálok pedagógiai szaklapokban, kiadványokban. A legfrissebb tanulmányom (2014) „A figyelemzavaros, hiperaktív tanulók pedagógiai megsegítése” címmel jelent meg a Közoktatási és köznevelési intézményvezetők gyakorlati kézikönyvében. 2002-2011 között minőségfejlesztési, minőségirányítási tanácsadói feladatokat láttam el az ország számos településén valamennyi intézmény típusban (a teljesség igénye nélkül: Budapest, Szarvas, Hatvan, Pomáz, Gödöllő, Érd, Szeged, Szentendre). 2014/2015-ben a TÁMOP- 3.3.8 pályázat Intézményfejlesztési Modul keretében mentori tevékenységet, a TÁMOP- 3.4.2 projektben helyzetelemzési, szervezetfejlesztési tanácsadást végeztem. Aktuális feladatom a TÁMOP 3.1.8 Intézményi önértékelés témakörében van.

Jelenleg az ILARI Oktatási – Fejlesztési - Tanácsadó Bt. ügyvezetője vagyok. Közoktatási szakértői, minőségfejlesztési tanácsadói feladatotokat látok el.

Fogékony vagyok az innováció, az új szemléletek és megoldási módszerek iránt, amelyek előre vihetik a köznevelés ügyét. Aktívan részt veszek a pedagógus szakma közéleti tevékenységében. A Magyarországi Pedagógusok Egyesületének (MAPE )elnökségi tagja, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének,(MAGYE) a Közoktatási Szakértők Országos Egyesületének (KÖSZOE) és az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények Országos Egyesületének (EGYMI) tagja vagyok.

Évente részt veszek az országos konferenciákon, előadásokat tartok, véleményezem a szakterületet érintő törvényeket, rendeleteket.

A 2016/17.-es tanévben célzottan az Utazó Gyógypedagógusi Hálózatok működését érintő rendelkezések módosítására tettem javaslatot. Örömmel tapasztaltam, hogy ezt az országos EGYMI egyesületének elnöksége is támogatta. A hatályba lépett rendelet már tartalmazza az új szakmai szabályozást.

A Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete kérésére a köznevelés területét érintő jogszabályok, miniszteri rendeletek tervezetének véleményezését segítettem. Az elmúlt két évben   több különböző témájú harminc órás akkreditált pedagógusképzést tartottam, főleg a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók fejlesztése érdekében. Óvónők számára nagy segítséget jelentett a”Másképpen fejlődő gyermekek óvodai nevelése: az óvodás gyermekek körében előforduló pszichés zavarok felismerése és korrekciója. Figyelemzavar és hiperaktivitás kezelése, az együttnevelés lehetőségei” címmel tartott képzésem. Sikeres volt a Tankerületi Központ vezetőinek tartott négy napos csapatépítő tréningem, valamint egy szegregált vidéki iskola  EGYMI-vé való átszervezése.

 

 Speciális szakértelmemmel, tapasztalataimmal szívesen segítek a hozzám forduló kollégáknak, pedagógusoknak.

 

http://www.moldvay.hu/hmi01.jpgHORVÁTHNÉ MOLDVAY ILONA

Alapdiplomám szerint kétszakos gyógypedagógus vagyok. A SZTE Bölcsészettudományi Karán pedagógia szakos bölcsész és tanári diplomát valamint szakvizsgát is adó közoktatási vezetői szakképzettséget szereztem ( KÖVI ).

18 éve aktív országos közoktatási szakértő és szaktanácsadó vagyok. Több éven keresztül gyakorlatvezető tanárként részt vettem a nappali és a levelezős gyógypedagógus hallgatók képzésében. Számos publikációm jelent már meg, emellett szakmai lektorálást is végzek.

Többségi általános iskolában dolgoztam több évtizeden keresztül, ahol osztálytanítói, logopédusi és integráló pedagógusi tevékenységet is végeztem. Egyéb feladataim: szakmaközi munkaközösség-vezetői tevékenység, az integrált nevelés koordinátora, a minőségfejlesztő team vezetője voltam. Dolgoztam speciális általános iskolában is, ahol igazgatóhelyettesként, egy budapesti kerületben a logopédiai szakszolgálat tevékenységének szervezése volt a feladatom. 2007-től egy kistérség pedagógiai szakszolgálatot vezettem. Jelenleg Budapesten a PRIZMA EGYMI-ben dolgozom gyógypedagógusként.

15 éve az ELTE Bárczi G Gyógypedagógiai Kara által szervezett szakvizsgát adó képzésen felkért oktató vagyok. Több tucat előadást, továbbképzést és tréninget tartottam – helyi, megyei és országos eseményeken.

Közéleti tevékenységeimből: a megyei közgyűlés oktatási bizottságában három évig, a városi oktatási, pénzügyi, településfejlesztési bizottságában három ciklusban voltam külső, szakértő tag.

Önkéntes munkáimból néhány: Pályakezdő Logopédusok Klubjának vezetője, Pozitív Egyesület régiós vezetője, a karitatív Fejlesztő Szakmai Műhely vezetője, szakértői csoportok munkájában aktív részvétel.

Szakmai és egyéb civil szervezetekben betöltött szerepem: több országos szakmai egyesület és szövetség vezetőségi, elnökségi tagja, és az Országos Köznevelési Tanács választott, rendes tagja vagyok.

Elismerések: 2006-ban a MPT Pedagógiai innováció pályázatán III. díjat kaptam. 2011- ben a logopédus szakmától megkaptam a Palotás Gábor díjat és a mesterlogopédusi címet. 2013 - ban a Kempelen Farkas emlékérmet, 2014-ben a Pro Urbe a város oktatásáért.


Tájékoztató az Országos Köznevelési Tanácsban végzett munkáról

Az a megtiszteltetés ért 2012. februárjában, hogy az OKNT rendes tagjává választottak a szakmai szervezetek szavazatai alapján. A munkát a miniszter felkérése után kezdtük el. Az OKNT döntés-előkészítő, véleménkét növeli, hogy ezidáig gyógypedagógus csak egyszer volt tagja a miniszter tanácsadó testületének – dr. Illyés Sándor gyógypedagógus, pszichológus szeretett és nagyrabecsült tanárunk személyében.

Szeretném röviden tájékoztatni a kollégákat az elmúlt években (a két ciklusban) történt, szakmánkkal kapcsolatos ott tárgyalt kérdésekről, felvetésekről. Természetesen az elmúlt 6 évben több alkalommal tartottam előadást, fórumot, beszámolót számos szakmai rendezvényen, konferencián, tanácskoztam a szervezetek elnökeivel, vezetőségi tagjaival, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának néhány vezető szakemberével, előzetes véleményt kértem egyes kérdésekről, majd azokat szintetizálva igyekeztem az irányítás felé megfelelően képviselni.

Az elmúlt években az OKNT két bizottságában dolgoztam.

Az egyik az Országos Pedagógus–képzési és Továbbképzési Bizottság, mely dr. Benedek András elnökletével működött, ennek tagja voltam/vagyok.

A másik a Kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel és tanulókkal foglalkozó Bizottság, melynek kezdeményezője és választott elnöke voltam.

Ebben az írásban a korlátozott lehetőségek miatt csakis a gyógypedagógia és szakszolgálat területét érintő kérdéseket említem meg.

Bizottságunkban (KIB) 9 kiváló, neves szakember (több OKNT tag, és meghívott külső tag is) dolgozott, így alaposan előkészítettük azt a Problématérkép”-et, amelyet 2013-ban a problémákra megfogalmazott „Javaslatok”-kal együtt ismertettünk és átadtunk a Minisztériumban. A megkeresett szakemberek, szervezetek éltek a lehetőséggel, majd kétszáz oldal volt az általuk elküldött, feldolgozandó anyag  (az egész ország területéről érkezett), amely alapja volt a problématérképnek és a beadott javaslatoknak.

Meghívott tanácsadóink, partnereink között jogász (dr. Koller Edit), pszichológus (dr. Bagdy Emőke), a Minisztérium mindenkori szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referense (Nagy Gyöngyi Mária, dr, Kiss László), esélyegyenlőségi referens (Orbán Anikó) is megtalálható volt.

Folyamatosan tudatosítottuk, hogy bár a gyógypedagógia területe a nevelés-oktatás egy szelete, mégis, a teljes oktatási rendszer működését befolyásolja ennek a területnek a működése, az egész oktatási ágazatot átszövi.

Néhány olyan elemet ismertetek, csak címszavakban, amelyben a beadványunk óta előremutató változást érzékelhetünk:

1. Ágazatok közötti együttműködés erősítése a különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre, tanulókra.

„Azok az ágazatok, amelyek a gyermekekkel foglalkoznak, gyakran még a másik terület intézményrendszerét sem ismerik megfelelően. Legyen egy általános tájékoztató előadássorozat minden megyében, a megyei hivatalok szervezésében, mely a megyei intézmények vezetőinek tájékoztatását szolgálja. Az akkreditált továbbképzések a különböző területek számára is nyújtsanak lehetőséget a kötelező továbbképzésbe beszámítható kreditpont szerzésére. (OKNT támogatta 2012. 10. 11.)

2. Az életpályamodell két évvel későbbi bevezetése a szakszolgálatoknál hátrányos helyzetbe hozza az ott dolgozó pedagógusokat, speciális szakembereket. Ennek megoldása, kompenzálása szükséges lenne. (OKNT támogatja 2012. 10. 11.)

3. Az Éltes Mátyás Díj megszüntetésével kapcsolatban kinyilvánítjuk: Mélységesen sajnáljuk ennek a díjnak a megszűnését, mely a gyógypedagógus szakmának komoly presztízsveszteséget is jelent. Ez volt az egyetlen olyan szakmai elismerés, mely kifejezetten a fogyatékosságügy szereplőinek volt adható.

4. Minden rászoruló gyermek minél korábbi életkorban jusson hozzá a szükséges és megfelelő ellátáshoz. Ezt jogszabályokkal szükséges megtámogatni.

5. Az elkövetkezendő években a társadalom, s ezen belül a közoktatás egyik legfontosabb kérdése az lesz, mihez is tud kezdeni a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő, s egyre súlyosabb tüneteket mutató (lemorzsolódó, kallódó, devianciába forduló, egyre romló egészségi állapotú) gyerekekkel, fiatalokkal? Kiemelten kell foglalkozni a témával.

6. A Nemzeti Pedagógus Karban a területünk (gyógypedagógiai, szakszolgálat) igen szűken jelenik meg, szükségesnek látjuk a tagozatok számának emelését.

Néhányat megemlítek azok közül a javaslatok közül is, amelyek érdekében még szót kell emelni:

1. Tekintettel arra, hogy a szakszolgálatokban dolgozó pedagógusok széles életkori sávban – 0-tól 18 éves korig – végzik tevékenységüket, valamint a többségi és a speciális pedagógiai területet egyaránt érinti a munkájuk, javasoljuk, hogy a besoroláskor vegyék figyelembe az összes pedagógiai végzettségüket. (OKNT támogatja 2012. 10. 11.) Ezt később a teljes gyógypedagógus, és pedagógus népességre kértük kiterjeszteni.

2. A szakértői bizottságok létszámát az ellátás biztonsága érdekében bővíteni szükséges. A működési feltételek erősen befolyásolják a diagnosztikus gyakorlatot, a krónikus forráshiány miatt nem lehetséges a tartalmi megújulás. A legjobb protokoll sem pótolja a működési feltételek hiányosságait. Javasolt a jogszabályi háttér megteremtése mellett a megvalósulás ellenőrzése, források biztosítása.

3. A gyermekek nevelése, oktatása szempontjából kiemelten fontos az óvoda-iskola átmenet időszaka. Javasoljuk e terület részletes, precíz protokolljának kidolgozását.

4. Az autizmusban erősen érintett, de ép értelmű gyermekek óvodai- és iskolai ellátása nem megoldott, számukra sem a klasszikus integráció, sem pedig az értelmükben is fogyatékos társaikkal történő szegregáció nem megoldás. Ezért javasoljuk a lokális és/vagy részleges integrált megoldások támogatását, az egy intézményen belüli teljes, vagy részleges elkülönült, de egyes helyzetekben integrált nevelést, oktatást.

5. Dinamikus mozgás érzékelhető az oktatás területén, az alacsony szintű integrációs megoldásoktól a magasan szervezett profizmusig. Kommunikációs zavarok vannak a rendszerben. Korábban integrált tanulók visszirányú mobilitása a fogyatékosok ellátására szervezett tiszta profilú intézményekbe (felső tagozatra jellemző). Átgondolást, elemzést igényel.    

6. Megváltozott a tanulói összetétel a speciális intézményekben. Az enyhébb, integrálható tanulókat a többségi intézményekben integráltan helyezik el, tehát a súlyos, halmozottan problémás tanulók maradnak a speciális intézményben. Ez sok problémát vet fel, amelyre előbb, utóbb megoldást kell keresni.  A régi/új kerettantervek ennek a gyermekcsoportnak - a fent említettek miatt- nem megfelelőek.

7. A gyógypedagógusok (pedagógusok) rendszeres mentálhigiénés megsegítése. A minőségi munkához szupervízió szükséges – jogszabályban biztosítani szükséges az ezekhez való ingyenes hozzáférést.

A jelenlegi létszám és működés nem kedvez a bizottsági munkának, ezért az utóbbi időben levelekben továbbítjuk a javaslatainkat. Az elmúlt időszakban két levél született.

1. Levél az oktatásért felelős államtitkárnak: A Kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos terület problémái.  

Lényege: A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásával kapcsolatban:

-     a szegregált és integrált neveléssel kapcsolatos gondok okai

-    a szakszolgálatoknál és az utazó hálózatnál alkalmazott gyógypedagógusok (EGYMI) kompetenciája - az sni-s gyermekek, tanulók integrált ellátásával kapcsolatban, az ellátás szervezése.

2. Levél az oktatásért felelős helyettes államtitkárnak Az utazó gyógypedagógusi hálózat működésével kapcsolatban.

A levél lényege néhány mondatban: Nem kétséges, és nem kérdés, hogy valódi társadalmi integráció csak úgy jöhet létre, ha már gyermekkorban elkezdjük az együttélés, a szocializáció szempontjából fontos tapasztalatok megszerzését. A jelenlegi ellátás szervezése azonban sok esetben többet árt, mint használ az ügynek. A már érzékenyített többségi pedagógusok is elfordulnak a feladattól a működés nehézségei láttán –  a minimálisan szükséges feltételek hiánya, a szakemberhiány okozta problémák, a nagy létszámból adódó, nem a minőségi pedagógiai munka irányába ható folyamatban való kényszerű részvétel miatt. A támogatásuk nélkül pedig nem lehet sikeres a számunkra és a társadalom számára is igen fontos törekvés, az integráció.

1. fontos lenne az integráció, integrált nevelés, oktatás fogalmak tisztázása, differenciálása – legalább a pedagógusoknál. Gyakran összemosódik a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált neveléséről való beszélgetés, elemzés.

2. A szakértői bizottságok munkája igen nehéz terület. Szükséges lenne az ott lévő szakemberek diagnosztikus tevékenységének a megújítása is. Az integrálhatóság kritériumait pontosan megfogalmazni a vizsgált gyermek és a befogadó környezet felől is.

3. Meg kellene vizsgálni, hogy az intézményekben adottak-e a feltételek az integrált neveléshez. Inkább kevesebb intézményben legyen, ott viszont komoly támogatással megfelelő körülményeket kellene biztosítani. Feltételek biztosítása nélkül akár kevés, akár sok intézmény vállalja az együttnevelést, nemcsak nem éri el a célját, hanem komoly károkat okoz szemléletben, az oktatás minőségében, a gyermekek lehetőségeinek megnyirbálásával is – esetleg spontán szegregációhoz is vezethet a szülői reakciók miatt.  

4. Szükséges lenne az utazó gyógypedagógusi hálózatnak ingyenes továbbképzéseket szervezni. A módszertani területen kívül – mert az is szükséges, hiszen ennek az ellátási formának azért nincs nagy hagyománya, és nem volt utazó gyógypedagógusi felkészítés a felsőfokú oktatásban -, kommunikáció, konfliktuskezelés, valamint szupervízió is szükséges lenne.


Ezen túl részt veszek a gyógypedagógia területét érintő különböző munkacsoportok munkájában (súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók köznevelési ellátása, utazó gyógypedagógusi hálózat, logopédiai, korai fejlesztéssel kapcsolatos munkacsoportok), a Köznevelési Kerekasztal munkájában, mint az OKNT megbízott tagja, valamint a Kerekasztal munkacsoportjaiban is (Gyermek és tanulói életutak, Pedagógusfoglalkoztatás munkacsoportok).


Ha az állami szervek, jogalkotók ezeket a felvetéseket megfontolják, lehetőség szerint megoldást keresnek a problémákra, akkor nemcsak az esélyteremtés, esélyegyenlőség irányába tesznek megfelelő lépéseket, a tehetséggondozás – hiszen különböző típusú ”fogyatékkal élő gyermek” más területen kiemelkedően tehetséges lehet – területén szervezik korrekt módon az ellátást, hanem a későbbiekben kimutathatóan kevesebbet kell költeni a rehabilitációra, a felnövekvő nemzedék egyébként jelen levő problémáira is (drog, bűnelkövetés, munkanélküliség, stb.).

A területünk gyakorlatilag leképezi az egész nevelési oktatási rendszert, hiszen igen tág korosztályi határok között, sokféle területen, nagyon különböző intézményekben történik a (gyógyító)pedagógiai tevékenység. Fontosnak gondoljuk, hogy több információnk legyen az egyes területekről, hiszen jó javaslatokat tenni, jó döntéseket hozni csak korrekt információk birtokában lehet.

A problématérképre érkezett sok vélemény, felvetés mutatja, hogy a (gyógy)pedagógusok igénylik a párbeszédet, számítanak arra, hogy javaslataikkal hozzájárulhatnak a szakmailag megalapozott jogalkotáshoz. A válaszok az ország minden tájáról, minden intézménytípusból, az oktatás minden szintjéről érkeztek. A javaslatok, problémák a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulókkal való foglalkozás minden területét érintik – ami igen sokféle és nagyon különböző.

Köszönöm, ha ebben a mindnyájunkat érintő és mindnyájunknak fontos, nem könnyű munkában társakat találok bennetek!


 

pall-viktoria.jpgPÁLL VIKTÓRIA

Magyar nyelv és irodalom szakos tanár, Közoktatási vezető, szakvizsgázott pedagógus, Művelődésszervező, PR kommunikációs menedzser, Nonprofit menedzser.

Szakmai pályám röviden:

  • 2015-től a Neteducatio Kft. Ügyvezetője
  • 2012. januártól a Magyarországi Pedagógusok Egyesületének alelnöke
  • 2011-től 2015-ig a Neteducatio Kft Szakmai vezetője
  • 2007-től 2011-ig az Ec-Pec Alapítvány Szakmai vezetője - a Lépésről lépésre pedagógiai program szakmai vezetője, IPR tanácsadói tevékenység koordinátora két régióban, Projektvezető

Szakértői tevékenységek (már nem aktív):

  • Felnőttképzési szakértő, felnőttképzéssel kapcsolatos igazgatás, irányítás; felnőttképzési programakkreditáció és szakmai módszertani területen
  • Gyermek és ifjúsági szakértő Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet

Publikációk:

  • Játékkal, játékosan, kreatív játékok a tanév minden napjára, szerk.: Páll Viktória, Ec-Pec Alapítvány, Budapest, 2010.
  • Páll Viktória: Hipertanulás: Hogyan tanuljunk eredményesen e-learning képzésben, Neteducatio Bt., Budapest, 2011.
  • Páll Viktória: Az erkölcs mint tantárgy, Módszertani kézikönyv az erkölcstan tantárgy oktatásához az általános iskola alsó és felső tagozata számára, Neteducatio Kft. Budapest 2013.
  • RECEPTEK AZ ERKÖLCSTAN ÉS AZ ETIKA OKTATÁSÁHOZ– Feladatok, gyakorlatok, óratervek: gyakorló pedagógusok jegyzetei, szerk.: Páll Viktória, Neteducatio Kft. Budapest 2013.
  • Páll Viktória: Taníts meg tanulni! Módszertani kézikönyv pedagógusok és szülők számára az 5-8 éves gyermek tanulási készségének fejlesztésére, Neteducatio Kft. Budapest 2013.
  • Páll Viktória: Tanórák szakácskönyve, tananyag elsajátítását segítő receptek, Kézikönyv pedagógusok számára, Neteducatio Kft. Budapest 2014.
  • Óvodai ZÖLDségek gyűjteménye – könnyen megvalósítható környezeti nevelés az óvodában, szerk.: Páll Viktória, Neteducatio Kft., 2015.
  • Lackfi János – Páll Viktória: Óvodai mondókás – Az óvodai napirend mondókásan, színezősen, Neteducatio Kft. Budapest, 2017.
  • Páll Viktória: Harmóniapedagógia -A pedagógusok pszichikai jólétének és boldogságfaktorának gyakorlati zsebkönyve, Neteducatio Kft. Budapest, 2017.
  • Páll Viktória: A pedagógusok kompetenciamintázata -A pedagógusok kompetenciamintázatának és a ráépülő fejlődési tervének vizsgálata, Neteducatio Kft. Budapest, 2017. https://neteducatio.hu/pedagogusok-kompetenciamintazata/

Szakmai tevékenységek:

E-learning képzések saját módszertanának kidolgozása

  • Számos e-learning képzés kidolgozása, fejlesztése, akkreditálása, konzulensi feladatok ellátása

Kiadványok szakmai közreműködői, szerkesztői, lektori, szöveggondozói tevékenysége

  • Prievara Tibor: A 21 századi tanár
  • Bakonyi Anna - Karczewicz Ágnes: Az óvodapedagógusok nagykönyve
  • Bakonyi Anna: Óvodapedagógusok zsebkönyve (szerk.: Páll Viktória)
  • Hanula Erika: Relaxmesék – lazító, csendesítő mesék óvodába, iskolába
  • Karczewicz Ágnes: Óvodai ötletelő
  • Deák Virág: Elza hajnalvölgyben
  • Karczewicz Ágnes: Manóvilág az óvodában (szerk.: Páll Viktória)

Előadások

  • Páll Viktória, Lerch Lívia: Digitális iskolák, digitális pedagógusok, Digitális nemzedék konferencia 2013.
  • Páll Viktória: a jövő pedagógusképzése az e-learning,Digitális nemzedék konferencia 2013.
  • Páll Viktória: A tanulási készség fejlesztése a pedagógusok és a szülők szemszögéből, az Okostojások módszere, VII.Taní-tani konferencia, 2014.
  • Páll Viktória, Müller Andrea: Így is lehet: pedagógiai megújulás a kanapéról. Iskolai innovációk a pedagógiai megújulás témakörhöz kapcsolódva, IX.Taní-tani konferencia, 2016.
  • Páll Viktória: Modern pedagógiai törekvések, I. Modern pedagógus konferencia 2017.
     

Tréneri tevékenységek

  • Csapatépítő tréningek tartása
  • Szakmai sikert segítő készségek tréning tréneri feladatainak ellátása
  • Harmóniapedagógia továbbképzés kidolgozása és tréneri feladatainak ellátása
  • IPR tréningek tartása
  • Értékesítőknek módszertani tréningek tartás

Pályázatok írása, projektvezetés

  • Több mint 30 megírt pályázat, közel 15 projekt vezetése

Egyéb érdeklődési területek

  • Alternatív pedagógiák, gyermekközpontú pedagógia, IKT, robotika, tanulási készség fejlesztés, kisgyermeknevelés
  • Taranzakcióanalízis
  • Vezetéselmélet, coaching alapú vezetés
  • Pedagógus mentálhigiéné, kiégés