Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Napi téma az éghajlat-változás. Sok esetben azonban téves vagy hiányos információkat adnak (néha rövidítve) közre, illetve a

terminológiát szakszerűtlenül alkalmazzák félreértéseket okozva.

A nem szakos kollegák tájékoztatására adjuk közre az alábbi, elég közérthető írást geográfus kollegánktól

Gyakori rovottunk, az éghajlat      

Az éghajlatváltozás napi, aktuális téma lett. Ehhez hozzájárul a szélsőségesnek számító időjárási jelenségek relatív gyakorisága. Meg persze az is, hogy a mai technikai lehetőségekkel ezek az események pillanatok alatt tudhatók, láthatók akármilyen messze is észlelik őket.

Az éghajlatváltozásról szóló sok hírrel, tudósítással problémák is vannak. Némileg úgy kommunikálják, mintha a változás valami rendkívüli lenne, és volna egy adott, mindenkori éghajlat, és az annak „megfelelő”, azt megjelenítő időjárás. Nincs ilyen standard, „elvárható” éghajlat, állandó helyzet. Az emberek élményeikhez – emlékezetükhöz, a mérési sorokhoz képest tapasztalják, hogy változik az éghajlat. Nem véletlen, hogy közhelyszerűen halljuk, „gyermekkoromban”, meg, ”nagyapám mesélte”, stb. Természetesen nálunk most megvannak az ismert évszakok a rájuk általában jellemző időjárási jelenségekkel, körülményekkel. Bár azt is elég gyakran hallhatjuk, hogy az utóbbi években összemosódnak vagy eltolódnak az évszakok. Ez is némileg szubjektív érzet, ugyanis a szakemberek szerint az utóbbi 30 évben, nagy átlagban csak egy héttel érkezik korábban a tavasz.

 Leegyszerűsítve a dolgokat, az éghajlatra inkább, mint egy folyamatra érdemes tekinteni. Az éghajlat, például „halad” egy glaciális fele, vagy lehűlésből tart egy interglaciális időszakba - a glaciálishoz képest melegszik az éghajlat. Ebben a folyamatban „útitárs” az emberek egy-egy generációja, jó esetben úgy 100-100 évre. A klíma folyamatos változásában, ami még nagyon fontos, hogy az nem lineárisan történik. A valóságot talán több egymáson haladó szinusz görbe szemléltetheti jól. Egy nagy, mondjuk „alap-szinusz” mutathatja a fő tendenciát. Ezen halad egy kisebb szinusz görbe, és annak vonalán pedig kanyarog egy még kisebb. Alapvetően az egész valamilyen „irányba” halad, gyorsabb és lassúbb, illetve időnként rövidebb visszatérő szakaszokkal (éghajlati körülményekkel).

 Egy terület éghajlatát számos körülmény befolyásolja, de ennek az írásnak nem célja ezek részletezése. A tényezők között minden esetre fontos szem előtt tartani az időt, persze geológiai léptékkel is mérve és nem csak emberivel. Az idő jelentőségét mutathatja: ha az emberi tevékenységet 30.000-40.000 évre vesszük figyelembe, ehhez képest a jelenkor mintegy 10.000 év, a klímaváltozás prognózis bázisa pedig úgy 250 év.  

  Egy elég közismert példa Afrika nyugati és Dél-Amerika keleti partvonalának illeszkedése. Ugye ebből is tudjuk, hogy ha lassan is, de vándorolnak a kontinensek. Ennek következtében területük részben vagy egészen egyik éghajlati övből egy másikba kerülhet, és akkor ott változik a klíma. Sőt, az általános lehűlések egyik tényezőjének tartják a kontinensek elhelyezkedését. Különben a szakemberek szerint a Föld mintegy 4,5 milliárd éves története során domináltak az eljegesedés mentes, a sarki jégtakaró nélküli időszakok.  (a terminológiához: eljegesedés – az átlaghőmérséklet csökkenése nyomán, a sarkvidéken, szárazföldek területén hosszú időre jégtakaró keletkezik. Geológiában olyan időszak, amikor valamelyik – vagy mindkét sarkvidéket konstánsan jégtakaró borítja, úgy, mint napjainkban is. Az eljegesedések idején előfordulnak hidegebb és melegebb korszakok, a glaciálisok és interglaciálisok. A jégkorszak kifejezést szokták használni a jegesedésre és a glaciálisokra is)

  Egy másik elég ismert példa – ha máshonnan nem, akkor a barlangi medvéktől – az utolsó jégtakaró fokozatos visszahúzódása. Persze az is sok ezer – nagyjából 10. 000 – év alatt ment végbe, és az sem lineárisan történt. Voltak közben hidegebb időszakok is, ahogyan nevezni szokták őket, mini vagy kis „jégkorszakok”, szaknyelven stadiálisok. Egyes kutatók, szakemberek, például egy ilyennek végétől, a 19. század közepétől számítják a gleccserek globális zsugorodásának a kezdetét.

  A mai huszonévesek a téma gyakorisága, az általános kommunikáció alapján, esetleg abban a tévhitben lehetnek, hogy ezek csak napjaink aktuális kérdései. Pedig - ez alkalommal csak emberi léptéknél maradva – egy generációval előttük, mondjuk 40 éve, az akkori húszasok a

szakirodalomban ugyanazokkal az alapvető kérdésekkel találkozhattak, mint a maiak: széndioxid mennyisége, üvegház-hatás, sivatagosodás, légszennyezés, erdőirtások, anyagok

újrahasznosítása, környezetvédelem, fogyó és megújuló energia-források, vízgazdálkodás, fajok eltűnése, éhségövezet stb. Prognózisokat is készítettek és ajánlásokat fogalmaztak meg. Az előrejelzések egy csoportjáról ma már látjuk is, hogy valósnak vagy tévesnek bizonyultak. Sajnos jó részük „bejött”. Sok minden abban az időben leírt, ma is aktuális és a legtöbb téren bizony kevés vagy szinte semmi nem történt. A közelmúlthoz kapcsolódva, nálunk a hetvenes évek árvizei – teljesen érthetően – időnként jobban előtérbe hozták az éghajlati és környezeti kérdéseket. A közben végzett kutatások eredményei természetesen sok újdonságot hoztak, gazdagították ismereteinket, például a kéndioxid-kibocsátás és koncentrációja tekintetében.

 Rendszeres időjárási mérések, megfigyelések és feljegyzések a XIX. század második felétől történtek a meteorológiai állomáshálózat kiépítésével.

De ha ez csak egy viszonylag rövid adatsor, számtalan más dokumentumban rengeteg, a témát érintő információval lehet találkozni. Ugye az már közhely, hogy a népi megfigyeléseket is feljegyezték, és kialakultak a „napok”, például a fagyos-szentek, Medárd, stb., illetve valamilyen időszaki vagy napi időjárásból megszülettek a népi prognózisok. Némelyikhez még versikét is faragtak.

 Sok konkrét időjárási helyzetet – főleg szélsőségesnek számító eseményt – elég pontosan feljegyeztek. A teljesség igénye nélkül a számtalan forrásból megemlítünk néhányat.

Az írásos adatoknak elég jelentős része hadi cselekményekhez kapcsolódik, azok apropóján jegyezték fel. A haditervek, felvonulási útvonalak, stb. kapcsán az akkori időjárási megfigyelésekre, tapasztalatokra is támaszkodtak. Általában tudták, hogy hol, mely időszakban várható nagy esőzés, áradás, ami akadályozza a hadsereg vonulását, folyókon átkelését, a folyami hajózását, mikor-hol várható szárazság, vizek elapadása, élelmezési problémák, vagy nagy havak és hidegek, például utánpótlási problémákkal stb. A feljegyzések sokszor arra vonatkoznak, hogy a körülmények mennyire segítették, vagy a vártakhoz képest mennyire akadályozták a hadi cselekményeket, azok eredményességét. Sok kudarcot pont időjárási tényezőnek tulajdonítottak.

Időjárásra közvetve utaló adatok találhatók az adók – különösen a rendkívüli, például hadi-adók – megfizetésének, beszedhetőségének nehézségei kapcsán is. A kedvezőtlen időjárás ugye meglehetősen keservessé tehette az adózók életét.

Más feljegyzésekben a termékek árának alakulása kapcsán kerül elő az időjárás, vagy éppen az állatállomány szaporodása, esetleg pusztulása tekintetében.

Ma szélsőségesnek nevezett jelenségeket feljegyeztek a költségek kapcsán is, amikor például templomokat, középületeket kellett újrafedni, és arra gyűjteni, költeni. Persze más ilyen rendkívüli munka, kiadás is megjelent: hidak újraépítése, gátak, csatornák, töltések építése, megerősítése stb.

 Az akkori körülmények között a híradások néha csak egy településre, vagy néhány egymáshoz közeli településen történtekre vonatkoznak. Például, hogy 5-6 szomszédos település templomainak a tetejét leszaggatta a szélvihar. Pedig lehet, hogy sokkal nagyobb területen, több településen történt pusztítás, csak a „tudósítóhoz” nem jutottak el a tágabb környezetből az információk. Vannak esetek, amikor különálló hírforrások összerakásából rajzolódik ki egy – egy időjárási esemény területi kiterjedése.

 Összes pozitív és negatív következményével egyes telek rendkívüli enyheségét ritkábbnak számítják a rendelkezésre álló adatsor alapján.

Pedig feljegyzésekből tudjuk, hogy az ipar elterjedése és a meteorológiai állomások rendszeres megfigyelései előtt is – régiónkból, emberi léptékkel direkt ebből az időszakból - említünk eseteket – voltak meglehetősen enyhe telek. 1791-ben például olyan csapadékos és enyhe tél volt, hogy utána a máskor szinte terméketlen területek is gazdag termést hoztak.

Vagy 1795- ben még decemberben is lehetett ügyködni a mezőkön, a hegyekkel ellentétben az alföldeket elkerülte a fagy és a hó.

 2013-ban pedig a „tavaszi” tél okozott elég nagy problémát. De tudjuk, hogy például 1797-ben egy meglehetősen enyhe tél után március vége fele voltak nagyon kemény fagyok. A XIX. század első évtizedeiben többször is volt ilyen „tavaszi” tél, és a váratlan körülmények bizony hatalmas károkat okoztak.

 Emlékezhetünk arra is, hogy az elmúlt években elég kiterjedt, környező térségek szenvedtek az aszálytól. Ez sem példátlan. Azt is feljegyezték, hogy 1794-ben tavasz közepéig kellett várni némi csapadékra. Az 1825. esztendő első fele is nagyon csapadékszegény volt, meg az 1827. év is.

  Megéljük, hogy időnként az „égi áldás”-ból pont igen sok van. Ilyenre is számos példát találunk a „klímaváltozást” jóval megelőző évekből – túl a közismertebb, nagyobb településeket is elpusztító árvizeken. Idézhetjük példaként az egész tágabban vett Körösök vidékét.

 Évtizedek óta megfigyelhettük, hogy úgy július 10. körül érkezik egy erősen meleg hullám. Egy ideje pedig azt is megéltük, hogy egy átmeneti felfrissülés után hasonlóan nagy hőség (kánikula, lat. canicula-ból, jelentése kiskutya) szokott lenni július harmadik hete körül is. Ez sem csak napjaink „vívmánya”, hiszen 1824 – ben is meglehetősen szenvedhettek a hősségtől.

 A globális felmelegedéssel kapcsolatban a szakemberek egy része igyekszik óvatosabban fogalmazni. Főleg a prognózisok és egyes ok-okozati összefüggések tekintetében. Ők jól tudják, hogy, például a legutóbbi glaciálist követő általános felmelegedéssel – minden jelentősebb emberi ráhatás nélkül – úgy 6000 éve, az átlaghőmérséklet kb. 1 fokkal volt magasabb, mint napjainkban.

 A tudósok abban természetesen egyetértenek, hogy egyes folyamatok felgyorsultak, intenzitásuk is nőtt, és változtatni kell a jelenlegi emberi aktivitáson. Globálisan jelentős mértékben szükséges csökkenteni a környezet terhelését, illetve törekedni megőrizni a környezet egyensúlyát, épségét, a természet értékeit.

 Az erre az évszázadra adott néhány előrejelzésben úgy néz ki, hogy konszenzus alakul ki. Kb. 90 - 95 % -ban biztosra „jósolják”, hogy a kontinenseken nőni fog a meleg időszakok gyakorisága. Hasonló következtetésekre jutottak a több csapadék, főleg esők tekintetében a területek jelentősebb részén. Talán már ez is eredmény.

  A témával foglalkozó írásokban azonban sokkal ritkábban találkozhatunk azzal, amit a fentebb említett, „alap-szinusz” jelképezhet. Persze ez teljesen érthető, hiszen a ma élőket elsősorban az ő sorsukat érintő évek, az emberi dimenziók érdeklik.

 Ezzel együtt itt megjegyezzük, hogy a legutóbbi glaciális (Würm) természetesen „felülírta” az előző időszak körülményeit, táját stb., mint ahogyan ez történt a Würm utáni melegedés (Flandriai interglaciális) folyamán is. A kvázi „szürke eminenciást”, ezt az emberi léptékkel szinte észrevehetetlen „hátteret” (alap-szinuszt) azért érdemes számon tartani és legalább megemlíteni a témával foglalkozó publikációkban.

 

 dr. Diószeghy László

      geográfus

__________________________________________________________________________________

Az Országos Köznevelési Tanács választása befejeződött. Tájékoztatásul küldöm az  újjáválasztott OKNT tagjainak és póttagjainak névsorát:

Nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy két tagunk is szerepel az újjáalakult testületben.

Országos Köznevelési Tanács 
tagjai és póttagjai

 

Név

Delegáló szervezet

1.

Bárányos József

EMMI - miniszteri delegált

2.

Bokor György

EMMI - miniszteri delegált

3.

Dr. Dukai Miklós

BM miniszteri delegált

4.

Dr. Hafiek Andrea

NGM miniszteri delegált

5.

prof. Dr. Farkas Ádám

Magyar Művészeti Akadémia

6.

prof. Dr. Pléh Csaba

Magyar Tudományos Akadémia KEB elnök

7.

Bodrogai Tibor

Nemzeti Pedagógus Kar

8.

Iszák Tibor

Nemzeti Pedagógus Kar

9.

Veres Pál

Nemzeti Pedagógus Kar

10.


Dr. Hamar Pál

Pedagógusképző felsőoktatási Intézmények

11.

Dr. Rapos Nóra

Pedagógusképző felsőoktatási Intézmények

12.

Barlai Róbertné

Pedagógiai szakmai szervezetek

13.

Bella Tibor

Pedagógiai szakmai szervezetek

14.

Farkasné Egyed Zsuzsanna

Pedagógiai szakmai szervezetek

15.

Horváthné Moldvay Ilona

Pedagógiai szakmai szervezetek

16.

Dr. Szebedy Tas

Pedagógiai szakmai szervezetek

17.

Thaisz Miklós

Pedagógiai szakmai szervezetek

 

 

 

 

Póttagok

 

Pósánné Rácz  Annamária

Pedagógusképző felsőoktatási intézmények

 

Dr. Nahalka István

Pedagógiai szakmai szervezetek

 

Dr. Jeszenszkyné Dr. Gallai Gabriella

Pedagógiai szakmai szervezetek

 

 

_____________________________________________________________________________________________

 

Az egyesületünk 2017. június 8-án tartotta éves közgyűlését a hagyományos „Fehér asztal” pedagógusnapi ünnepséggel együtt. A közgyűlésen elhangzott a pénzügyi és szakmai beszámoló.

Kivonat a közgyűlésen ismertetett szakmai beszámolóból:

 

Az éves tevékenységünk elemzése az év folyamán több alkalommal is megtörténik, ezért most csak a főbb, általunk fontosnak tartott eseményekről számolunk be. Ebben a tanévben nemcsak az országos civil hírek miatt kellett foglalkozni az egyesületekkel, hanem a változó törvényi szabályozás miatt is. A változással kapcsolatosan több továbbképzésen is résztvettünk.

Kértük, hogy egyéni beszámolók készítésével egészítsék ki a tagok a szakmai beszámolót. Dr. Iliás Lajosné elkészítette, és a honlapon ezzel indítanánk egy sorozatot, amely megmutatná, hogy milyen szakmai értékekkel rendelkező tagok alkotják az egyesületet. Kérjük a beszámolókat továbbra is, mert az ötletet jónak találtuk, és a sorozatot Páll Viktória segítségével elindítjuk. A honlapunk most megújult, és tartalmilag is színesíteni akarjuk. Hatékony eszköznek tartjuk a kapcsolatok teremtéséhez, a segítségnyújtáshoz.

Tervezzük továbbra is a környezetünkben élt és élő kimagasló pedagógus egyéniségek felkutatását Ezekből a beszámolókkal párhuzamos sorozatot indíthatnánk.

A mapekapcsolat@gmail.com e-mail címen sok szervezet keres meg továbbképzési (konferencia, tanfolyam, stb.), képzési lehetőséggel. Ezeket mindig továbbítjuk a tagoknak, hogy érdeklődés szerint választhassanak. Pedagógusok is fordulnak hozzánk kérdéseikkel, kéréseikkel. Lehetőség szerint válaszolunk, vagy segítünk.

Ez évben is sokszor kaptuk és elfogadtuk más egyesületek meghívásait, részt vettünk rendezvényeiken. Tájékozódásunkat nagyban segíti, hogy tagjaink sok más egyesület munkájában is résztvesznek.

A tagsági névsort két körben is ellenőriztük, javítottuk.  A telefonos egyeztetés után egy tagságmegújító nyilatkozat visszaküldését kértük. A telefonos egyeztetéseket visszaküldött írásos nyilatkozattal jóval kevesebben erősítették meg.  Sokan a „csendes” tagságot választották. Az „intézményi” tagjainknál sok változás történt (fenntartóváltozás, névváltozás, vezetőváltás). Abban állapodtunk meg, hogy egyesületünk egy-egy látogatása alkalmával bemutatkoznak. Sokan vannak, akik különböző okok miatt nem tudnak a munkában aktívan közreműködni, de a híreket, információkat szeretnék továbbra is megkapni.

Az egyesület tevékenységében állandó feladat volt egy időben konferenciák szervezése. Ma a pályázatok világában olyan nagy a konferencia-kínálat, hogy sokszor egy időben több helyre is mehetne egy pedagógus, ha tudna. Az egyesületünknek is időnként pályázni lehetne, de ahhoz egy „apparátus” kellene, nyertes pályázat esetén a megpályázott tevékenységi formák megvalósításához pedig egy állandó, szinte naponta találkozó csapat.

Olyan célokat kell meghatároznunk, amelyek a meglévő személyi és tárgyi feltételek mellett megvalósíthatóak.

1, Továbbra is tartsuk meg a hagyományos „Fehér asztal”-t, mert a közgyűléssel összekötött pedagógusnapi ünnep jó alkalmat ad az értékelésre, a tagok örömeinek, eredményeinek, de problémáinak meghallgatására is.

2, Használjuk ki a megújult és jól működő honlapunk által nyújtott lehetőségeket.

  • Indítsunk sorozatot a tagság egyéni beszámolóival, mert az segítheti a pedagógusok, szülők és tanulók számára nyújtott pedagógiai tanácsadást is.
  • Párhuzamosan gyűjtsük a környezetünkben tanított vagy tanító kiváló pedagógusok életrajzát, tevékenységüket bemutató riportokat, interjúkat, történeteket.

3, Alakítsunk ki állandó kapcsolatot az „aktív” és „csendes”, egyéni és „intézményi” tagjainkkal.  Szükséges, hogy ismerjük eredményeiket, sikereiket, de problémájukat és gondjaikat is, hogy segíteni tudjunk egymásnak.

Budapest, 2017. június 8.                                          Somlyó Magdolna

__________________________________________________________________

A MAPE megtartotta az évnyitó-tervező összejövetelét. A beszámolók, program- és tevékenység- ismertetők, ötletek, javaslatok összegzése alapján körvonalazódtak az egyesület céljai, tervei az évre.

Magyar pedagógia-történet, pedagógiai kutatások:

  • A környezetünkben kimagasló pedagógiai tevékenységet folytatott, folytató személyiségek bemutatása (pedagógus generációk, kollégák, volt tanítványok …)
  • Hatékony pedagógiai módszerek, bevált tevékenységi formák, dokumentumok bemutatása.                          Téma: közösségi nevelés, szociális kompetencia fejlesztése, interperszonális tehetségek segítése

Határon túli magyar pedagógia: kapcsolatteremtés és együttműködés a külföldön működő magyar pedagógus egyesületekkel, szövetségekkel, tevékenységük bemutatása. (az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete egyik vezetőjével egy interjú olvasható a www.tehetseg.hu honlapon a „hírek” között)

Kérünk mindenkit, hogy segítse az egyesület éves céljainak megvalósulását azzal, hogy a felsorolt tervezett témákban ossza meg ismereteit, tapasztalatait. Együttműködési szándékáról írjon visszajelzést a mapekapcsolat@gmail.com e-mail címre, vagy a honlapunkon  (www.mape.eoldal.hu) a MAPE FÓRUM felületre.

 

Előre is köszönjük.

Az elnökség nevében:

Somlyó Magdolna

____________________________________________________________________________________

A 2013. december 5-én tartott találkozónkon megjelentek beszámolóiból a közoktatási változásokkal kapcsolatos nagyon hasznos információcsere alakult ki.

-      Szó esett a Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete több mint 500 szakértőt fogadott konferenciájáról, ahol a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos szakértői feladatokról szóltak az előadások. 

-      Tanácskoztunk arról, hogy a szakmai egyesületek hogyan segíthetik leghatékonyabban a változások közepette a pedagógusokat, egyben a szülőket és a gyerekeket is.

 

 _________________________________________________________________________________

 A pedagógusok előmeneteli rendszere

A rendszer bevezetésének ütemezése

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. § szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A törvény „kerettörvény”, ezért a részletszabályokról a 2012. második félévében kiadásra kerülő kormányrendelet szól majd a törvény 94. § g. pontjának felhatalmazása alapján.

A törvény 95. § (3) értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-én lép hatályba.

A már pályán lévő pedagógusok első minősítése 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között megtörténik. A pedagógusok minősítésüket követő év első napján kerülhetnek magasabb fokozatba. A magasabb fokozatba kerülés első lehetséges időpontja 2014. január 1.

A pedagógus életpálya szakaszai

A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további fokozatból áll: pedagógus I., pedagógus II., pedagógus III. (mesterpedagógus), és kutatótanár fokozatból. A pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba lépés kötelező, a többi fokozat elérése azonban már nem. A pálya csúcsát a mesterpedagógusi/kutatótanári fokozat jelenti, amelyet leghamarabb 14 év alatt lehet elérni.

Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán, míg a pedagógus II. fokozathoz minősítés szükséges, amelyet legkorábban a fokozatba kerülést követő hatodik tanév során lehet megszerezni. A pedagógus III. (mesterpedagógus) fokozat elérésének feltétele a pedagógus szakvizsga megszerzése, legalább 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg kutatótanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, rendszeresen publikál és megszerezte a második minősítést.

Új pedagógus bértábla

Az új pedagógus előmeneteli rendszer és az ehhez kapcsolódó új pedagógus bértábla minden nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusra vonatkozik. A pedagógus-bérek értékállóságának megőrzése érdekében az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka. (65. § (2)).

A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus bértábla tehát már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek az elvek érvényesek.

Fontos alapelv, hogy az új rendszer bevezetésekor senki nem kereshet kevesebbet a jelenlegi fizetésénél. Az új pedagógus bértáblát a törvény 7. számú melléklete tartalmazza, a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékokról pedig a törvény 8. számú melléklete rendelkezik.

Előmeneteli szabályok a pályán lévő pedagógusok számára

A 2013. szeptember 1-én már legalább két éve pályán lévő pedagógusok első minősítésükig a pedagógus I. fokozatba tartoznak, a háromévenkénti előrelépési automatizmusnak megfelelő kategóriába.

A rendszer bevezetésekor legalább 8 éve pályán lévők első sikeres minősítésüket követően a pedagógus II. fokozatba kerülnek. A legalább 14 éves tanári tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően egyből a pedagógus III. (mesterpedagógus), illetve kutatótanári fokozat szakmai gyakorlatnak megfelelő kategóriájába kerülhetnek, átugorva ezzel a pedagógus II. fokozatot.

Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Amennyiben nem szereznek minősítést, a pedagógus I. fokozat szakmai gyakorlatuknak megfelelő kategóriájában maradnak pályájuk végéig. Amennyiben úgy döntenek, hogy részt akarnak venni a minősítésen, saját döntésük alapján megtehetik.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek a szabályok érvényesek.

A minősítési eljárás

A minősítési eljárás összetett folyamat a minősítés szempontjai, az eljárásban résztvevők, a módszerek és a minősítő eljárás időtartama tekintetében is. Az eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre kiemelten támaszkodik.

A minősítő vizsgát és minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál kell jelentkezni.

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás három fős bizottság előtt zajlik. A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, erre a célra felkészített köznevelési szakértő. A bizottságnak tagja továbbá:

- Gyakornok minősítő vizsgája esetén: a pedagógusképző felsőoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője,

- Minősítési eljárás esetén: a Pedagógus Kamara felkészített szakértője/ a Kamara megalakulásáig egy másik, az értékelt pedagógus munkáltatójával azonos feladatot ellátó köznevelési intézmény pedagógusa és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője.


Alkotói szabadság

A legalább pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságot tízévente, az életpálya alatt legfeljebb három alkalommal lehet igénybe venni.

Előttünk álló feladatok 2013. szeptember 1-ig

- A pedagógus-minősítési szempontrendszer kidolgozása

- Értékelőlapok kidolgozása

- A minősítések eljárásrendjének kidolgozása

- Képzési programok kidolgozása

- Képzők képzése

- Szakértők képzése

- Pilot projektek lebonyolítása

- Esetleges korrekció

 ______________________________________________________________________________________________

Az Egyesület képvisletette magát  február 11-én a PECIFÓ összejövetelén, melyen az új Civil törvény volt a fő téma. Miután a törvény kardinális változásokat tartalmaz az előzőhöz képest, ezáltal több fórumon is megvitatásra került, azonban még mindig maradtak nyitott kérdések. A PECIFÓ ülés előadója a résztvevők számára a pedagógiai tevékenységű nonprofit szervezetek szemszögéből emelete ki a törvényi változásokat.

 

A fórum nagy tanúság a volt, hogy a pedagógiával foglalkozó kis szervezetek nagy szakmaisággal és lelkesedéssel, ugyanakkor pénz nélkül, nagyrészt önkéntesen végzik a tevékenységüket. Az új törvény a valóban tevékeny, ugyanakkor kis szervezetek működését majdhogynem ellehetetleníti. Nagyon sok szervezet kényszerült döntéshelyzetbe, hogy vállalja-e a közhasznúsággá válás követelményeinek a teljesítését, és pályázóképessé, működőképessé váljon, vagy végezze a tevékenységét pályázatok nélkül, teljesen önkéntes alapon.

 

Felmerül a kérdés, hogy vajon megéri-e a sok munkát és az áldozatot, hogy tegyünk a pedagógusokért, a pedagógiáért közösen?

Az Egyesület jelen volt a február 11-én PECIFÓ összejövetelén, melyen az új Civil törvény volt a fő téma. Miután a törvény kardinális változásokat tartalmaz az előzőhöz képest, ezáltal több fórumon is megvitatásra került, azonban még mindig maradtak nyitott kérdések. A PECIFÓ ülés előadója a résztvevők számára a pedagógiai tevékenységű nonprofit szervezetek szemszögéből emelete ki a törvényi változásokat.

 

A fórum nagy tanúság a volt, hogy a pedagógiával foglalkozó kis szervezetek nagy szakmaisággal és lelkesedéssel, ugyanakkor pénz nélkül, nagyrészt önkéntesen végzik a tevékenységüket. Az új törvény a valóban tevékeny, ugyanakkor kis szervezetek működését majdhogynem ellehetetleníti. Nagyon sok szervezet kényszerült döntéshelyzetbe, hogy vállalja-e a közhasznúsággá válás követelményeinek a teljesítését, és pályázóképessé, működőképessé váljon, vagy végezze a tevékenységét pályázatok nélkül, teljesen önkéntes alapon.

 

Felmerül a kérdés, hogy vajon megéri-e a sok munkát és az áldozatot, hogy tegyünk a pedagógusokért, a pedagógiáért közösen?

 

________________________________________________________________________________

2012. január 09-én tartotta az Egyesület a közgyűlését, melynek napirendi pontjai voltak:

1.                  Elnöki beszámoló

2.                  Elnökség kiegészítése – elnökség megválasztása

3.                  Együttműködési megállapodás a Közoktatási Szakértők Egyesületével:

Bella Tibor a Közoktatási Szakértők Egyesületének az elnöke részt vett a közgyűlésen, és megszavazták a jelenlévők az egyesületek közötti együttműködés megkötését.

4.                  Jelöltállítás az OKMT-be

Az Egyesület dr. Iliás Lajosnét állítja jelöltként egyhangú szavazással.

5.                  A 2012. év feladatai

6.                  Az új civil törvény

 

 ________________________________________________________________________________________

Művészettel a Tehetségekért konferencia

2011. január 29.

 

 

Az Eötvös Loránd Egyetem Bölcsésztudományi Karának gyönyörű és impozáns Tanácsterme zsúfolásig megtelt szombaton, a Művészetekkel a tehetségekért konferenciára érkezőkkel.  A konferencia életre hívói, a Magyar Géniusz Program, az ELTE BTK Zenei Tanszék és az ELTE Pedagogikum Tehetségpont azzal a céllal rendezte meg a konferenciát, hogy felhívja a figyelmet a művészeti nevelés-oktatás területén felhalmozódott értékes tapasztalatokra, és egyben útjára bocsácsa a Tehetségpontok hálózatában a Tehetségpontok Művészeti Tagozatát.

A konferenciára érkezők nagy száma is arra enged következtetni, hogy a tehetségfejlesztés problematikája érzékeny területe a nevelésnek, oktatásnak egyaránt. A közel 400 regisztrált tehetségpontból érkező résztvevők földrajzi tekintetben szinte az egész országot képviselték, minden égtáj felől érkeztek óvópedagógusok, tanítók, tanárok, intézményvezetők.

Az egész napos konferencián az előadások mellett számos művészeti műhely mutatkozott be élőszóban, tehetséges diákok pedig versben, énekben, táncban, képzőművészeti alkotásokban mutathatták be tehetségüket.

Az előadók között nagy szaktekintélyek mellett pályakezdők, műhelyvezetők egyaránt kifejtették véleményüket a művészet szerepéről, jelentőségéről a tehetségek gondozásában.

Prof. dr. Csermely Péter, nyitóelőadása, A művészeti tehetségre nyitott iskola a Kárpát-medencei tehetséghálózat: jelen és jövő arra kereste a választ:  Nyitott-e a magyar iskola a tehetségre? Nyitott-e művészeti tehetségre a magyar iskola?  Majd a jó és rossz példák bemutatásával ad választ a feltett kérdésekre. A tudományokhoz is a művészeteken át vezet az út című, dr. Gyarmathy Éva előadás szemléletesen érzékeltette a művészetek meghatározó szerepét, különös tekintettel az alulteljesítő tehetségekre.

Nemzetközi kitekintés a tehetségsegítés világába címmel egy nagyívű kutatásba engedett bepillantást dr. Győri János előadó /ELTE PPK docens/, felhívta a figyelmet a jó példákra, a figyelemre méltó nemzetközi folyamatokra, közöttük a több művészeti területre kiterjedő tehetséggondozásra. A Tehetséggondozó-gondozás az iskolai énektanár-képzésben c. előadásban azokat a kurzusokat mutatta be dr. Bodnár Gábor /ELTE BTK Zenei Tanszék/, melyek a tehetségeket tanító tehetséges tanárjelöltek képzésében kulcsszerepet játszanak. A délelőtti előadássorozatot az ifjú Tassy Gergely, pályakezdő matematikus és előadóművész személyes életút bemutatása zárta A művészet szerepe és hatása az életemben címmel.

A délelőtti előadásokat követően került sor a képzőművészeti kiállítás megnyitójára, ahol bemutatkozhattak a különböző képzőművészeti műhelyekben tevékenykedő diákok. A kiállított alkotások között Sipos Endre művészettörténész kalauzolta el a látogatókat.

A délutáni előadások és műhelyismertetések reflektáltak, illetve választ adtak a délelőtt felvetett problémákra. Dr. Trencsényi László /ELTE PPK/ példái, történetei is az elkallódó, hátrányos helyzetű tehetségek küzdelmeit érzékeltette: A művészeti nevelés: az iskola szabadságharcának eszköze című előadásában. Turmezeyné dr. Heller Erika /ELTE TÓFK/ A környezet szerepe a zenei tehetség fejlesztésében c. előadásának legfontosabb üzenete, a „zenei tehetség Sem tör utat magának”.

 Számos művészeti műhely munkájába engedtek bepillantást a műhelyek vezetői, így az óvodai, a képzőművészet, a táncművészet, komplex területen. A győri Tárogató Óvoda Tehetségpont óvodásai által bemutatott zenei improvizáció a zene és a mozgás együttes fejlesztésére volt példa, a Szín-Vonal a Művészetoktatásban, Tehetséggondozásban Tehetségpont műhelytitkaiba Baranyai Zoltánné vezette el a hallgatóságot, Demarcsek Zsuzsa a Vásárhelyi Tehetségpont bemutatásakor a testi-kinesztetikus tehetségterület eredményességét mutatta be dinamikus prezentációjában, a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Tehetségpont képes ízelítőt nyújtott tehetségsegítő tevékenységéről.

A konferencián elhangzott előadások kitűnő alkalmat biztosítottak a tapasztalatcserére, egymás munkájának megismerésére, a művészeti műhelyek színes, érzelmeket is megmozgató bemutatkozásai pedig a tehetséggondozás iránti pedagógusi elkötelezettséget fokozták.

 

Heimann Ilona

ELTE PPK

 

______________________________________________________________________________________

 

 

 

PÁLYÁZAT
 
 
A konferencia témájához kapcsolódóan pályázatot hirdetünk pedagógusoknak, szülőknek
 
 
„PEDAGÓGIAI ESÉLY”
 
 
címmel.
 
 
A pályázat témája egy hatékony segítő együttműködéssel megvalósított pedagógiai feladat, amelyben a megadott esély pozitív eredménnyel, pedagógiai többlettel zárult.
 
Terjedelem: 3 – 5 oldal
 
A pályázati anyagot elektronikus formában kell eljuttatni április 10-ig m_a_p_e@freemail.hu címre.
 
A pályázati anyag tartalmazza a pályázó nevét, elérhetőségeit (levélcím, telefon, e-mail).
 
A pályázatot szakértő zsűri bírálja el.
Értékelési szempontok:
Ø     A pályázati anyag pedagógusi és szülői gyakorlatot tükrözzön
Ø     Tartalmazza az elérendő célt (okat), a cél (ok) eléréséhez választott módszereket, munkaformákat, eszközöket
Ø     Mutassa be a pedagógiai feladat szereplőit, a sikerességet befolyásoló környezetet.
 
Eredményhirdetés a 2010. május 8-án tartandó „Pedagógiai esélyegyenlőség” c. konferencián lesz. (Budapest V. Nádor u. 12. Hild József Általános Iskola)
 
I.díj: 20.000,- Ft
II. díj: 15.000,- Ft
III. díj: 10.000,- Ft
 
Az első három helyezett térítésmentesen vesz részt a konferencián.
 
A pályázat benyújtásával a pályázó tudomásul veszi, hogy hozzájárult a pályázati anyagának további felhasználásához, megjelentetéséhez (egyesület honlapja, kiadvány).

 

***************

ELISMERŐ OKLEVÉL

 
 
 
A Magyarországi Pedagógusok Egyesülete minden évben 5 „ELISMERŐ OKLEVÉL” formájában köszöni meg azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik a környezetük szerint kimagasló nevelő-oktató tevékenységet folytatnak, bizonyítható eredményességgel fejlesztik tanítványaikat, segítik a szülőket, emberi magatartásukkal, szakmai felkészültségükkel példát mutatnak nevelőtestületük tagjainak.
 
Az elismerésre felterjesztést nyújthatnak be: tanítványok, szülők, alkalmazotti közösség, kollégák, vezetők, munkáltatók.
 
Az ajánlás indoklása alapján az egyesület elnöksége dönt arról, hogy ki kapja az oklevelet.
 
A felterjesztés tartalmazza az ajánlott pedagógus elérhetőségeit (lakcím, munkahely, telefon, e-mail).
 
Az „ELISMERŐ OKLEVÉL” átadására a Magyarországi Pedagógusok Egyesülete által rendezendő „Pedagógiai esélyegyenlőség” c. konferencián kerül sor 2010. május 8-ikán a Hild József Általános Iskolában (Budapest V. Nádor u. 12.)
 
Az elismerésben részesült pedagógusok névsora szerepelni fog honlapunkon és a pedagógiai sajtó orgánumaiban.
 

Beküldési határidő: 2010. április 10. elektronikus úton. Cím: m_a_p_e@freemail.hu

 

 

MAGYAR PEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE

 
ÜTEMTERV 2009. SZEPTEMBER – 2010. JÚNIUS
 
 
CÉLOK:
 
Hagyományaink folytatása:
 
Kamarai Hírek szerkesztése, eljuttatása regisztrált tagok számára, megjelentetés a honlapon
 
Oklevél adományozása a környezete által felterjesztett pedagógusoknak
 
Konferencia aktuális témában: pedagógiai szakmai szervezetek, egyesületek, civil szervezetek együttműködése, szerepük tudatosítása „Összefogás” címmel Az elmúlt év programjaiból adódó feladatok lebonyolítása.
 
Kiadvány szerkesztése és megjelentetése a „Tehet a tehetségért” konferencia témáihoz kapcsolódó pályázatokból
 
A tehetségügy segítése Konzorciumi részvétel a Hubay Tehetségpont pályázatában
 
Felmérés, vélemények összegzése az oktatási törvény változtatásainak (óraszám-emelés, csoportlétszám-emelés, pedagógusi munkanélküliség) hatásáról
 
Folyamatos cél és feladat: új tagok bevonása, vidéki pedagógiai műhelyek kialakítása
 
 
Budapest, 2009. szeptember 7.
 
 
                                                                                              a MAPE Elnöksége
                                                                                               Somlyó Magdolna
                                                                                                        elnök

 

 

************

 

Tehet a tehetségért beszámoló

2009. április 25-ikén a Hubay Tehetségpont és a Magyarországi Pedagógusok Egyesülete közös szervezésében „TEHET A TEHETSÉGÉRT” címmel országos konferencia volt a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógia Szakkönyvtár Hangverseny termében, amely program egyben a kerület Tavaszi Pedagógiai-Szakmai Napja is volt: Tehetségek Napja.
Egykori és jelenlegi tehetséges diákok adtak köszöntő műsort: népdal, néptánc, artista bemutató, gordonka szóló.
A konferenciát és a programsorozatot Hajdu László polgármester nyitotta meg. A kerület bemutatása után arról beszélt, hogy a tehetség kibontakoztatásához mind a szülőkre, mind a nevelőkre nagy szükség van. ’’Ám a szülői léthez is tehetség kell: alkalmas-e arra a szülő, hogy a jövő generációját felnevelje. A kerületben közel 600 családban élnek ugyanis veszélyeztetett körülmények között gyerekek. Ám a cél az, hogy a gyerek családban nőjön fel, ám ehhez szakmai összefogás szükséges. Egy szolgálatot el lehet látni sokféleképpen. Rákospalota méltó arra, hogy ez a konferencia itt legyen, hiszen már 800 évvel ezelőtt is folyt itt kulturális élet’ - mondta.
 Ezután előadások következtek.
Először dr. Ranschburg Jenő pszichológus: „A tehetséges gyermek” címmel tartotta meg előadását. Elmondta, a hetvenes évek óta a tehetség kutatásának rabja.
’Minél idősebbé válok, annál több tehetséges embert találok. Ugyanis tudni kell, hogy sokszor a tehetség elkallódik. Sajnos, nem igaz az, hogy tehetség mindig utat tör magának. Akik elkallódnak, azokat nem vesszük észre. Az a feladatunk, hogy minél kevesebben legyenek azok, akik elkallódnak.
Az igazán tehetséges gyerek aszinkron személyiség, tele van kínlódással, nehezen illeszkedik. Vannak olyan területek, amelyeken magasabb-, és vannak területek, amelyeken alacsonyabb szinten áll, mint a korosztályának megfelelő elvárás. Mindezt azonban a környezete nehezen tolerálja.
A tehetség velünk születik, és túlmutat a kiváló képességeken. A túlzott érzékenységet azonban különböző területekre lehet osztani: van a pszichomotorosan érzékeny gyerek, aki állandóan mozog, igazi hiperaktív Tigris- Milne alakjait idézve. Van olyan, aki Malacka típusú- állandóan koncentrál, míg a Micimackó típusú, aki képtelen állandóan koncentrálni, a Füles pedig önértékelési zavarral küzdő egyén. A gyereknél fel kell figyelni a tehetségre, ha már kicsi gyerekként van ún. fantáziabarátja- igazán irodalmi tehetség.’
Sipos János, a MNÁMK Pedagógiai Intézet intézményegység-vezetője, A Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Közoktatási Munkabizottságának elnöke előadásában a tehetséggondozás új felfogásáról és lehetőségeiről beszélt.
Előadását Apáczai Csere Jánostól idézett mondattal kezdte, mely szerint ”Az tudomány gyükere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges.” A magyar közoktatásban jelenlévő tehetséggondozó programok típusairól és annak színtereiről beszélt. ’Mindenki tehetséges lehet, csak meg kell találni, hogy ki miben az! Ehhez azonban szükség van a bizalomra, a szeretetre, a személyességre.’  Előadásában külön kiemelte, hogy a tehetséggondozás az anyaméhben elkezdődik már, és egészen a halál pillanatáig kell, hogy tartson, A konferencián résztvevők figyelmébe ajánlotta a Nemzeti Tehetségsegítő Program alapvető célkitűzéseit. Egy Kung Fu-Ce idézettel zárta gondolatait: „Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le már az út elején.”
A délelőtti előadások sorát dr. Heimann Ilona az ELTE főiskolai docense, a tehetség szakirányú képzés referense: „A tehetség pedagógiai megsegítői” című prezentációja zárta.
Négy kérdésre kereste meg a lehetséges válaszokat: Kik gondozzák, és fejlesztik hatékonyan a tehetségpalántákat? Milyen szakmai tudás birtokában tehetik ezt? Tanulható-e, tanítható-e a tehetséggondozás? Mire van szükségük a tehetségeknek? Szükség van a tanárképzésre, továbbképzésre a tehetségek fejlesztése érdekében. A pedagógusok mellett azonban a tehetséggondozásban nagy szerepe van a szülőknek, és a mentoroknak is. A tehetséges gyereknek szüksége van lehetőségre, bátorításra, segítségnyújtásra. Előadását Piaget idézettel zárta: „Az oktatás fő célja olyan embereket nevelni, akik képesek új dolgokat létrehozni, nem csupán megismételni azt, amit az előző nemzedékek már megtettek -olyan embereket, akik kreatívak, találékonyak és kíváncsiak, akik tudnak kritikusak lenni, az igazukat bizonyítani, és nem fogadnak el mindent, amit felkínálnak nekik.”
Délután szekciókban folyt a munka moderátorok segítségével:

Bölcsődei -óvodai tehetséggondozás
A természettudományos tehetséggondozás az iskolákban
A művészeti tehetséggondozás kérdései
Iskolai tehetséggondozás a sportban
Esélyteremtő tehetséggondozás
Az iskola tehetségei és a környezet (család, önkormányzat, tehetségsegítő szakmai és civil  szervezetek)
A pszichológus feladatai a tehetségfejlesztésben

Szombat délután közel 150 érdeklődő kerületi, budapesti, vidéki és külföldi gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó felnőtt ült az asztaloknál és arról beszélgettek, hogy mit tettek, tesznek és tehetnek a tehetségért.

A közel kétórás szekció-megbeszéléseket követően először a „Tehet a tehetségért” országos pályázatok eredményhirdetése volt, majd a záró-összegző plenáris ülésen a szekciók moderátorai összefoglalták az elhangzottakat, megosztották a többiekkel.


Az országos pályázat eredményhirdetésén elhangzott, hogy a tehetséggondozó szakemberekből álló zsűri elnöke: dr. Herskovits Mária, a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke volt. 25 pályázó küldte be tehetség-pedagógiai anyagát, és hozzájárultak, hogy pályázatuk a konferenciáról készülő kiadványban megjelenhessen.

Külön elismerésben részesültek:

A Magyar Tehetséggondozó Társaság Különdíját kapta Szák-Kocsis Kata, a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon pedagógusa. A díjat Heimann Ilona, a Tehetséggondozó Társaság vezetőségi tagja, a „Tehetség” lap szerkesztőségének tagja adta át. A pályázat elsőként jelenik meg a Magyar Tehetséggondozó Társaság „Tehetség” c. kiadványában.


A Magyarországi Pedagógusok Egyesületének Különdíjával díjazott volt Laczka Istvánné és Pogányné Thomán Angéla közös pályaműve, akik a Bp. II. ker. Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársai. A díjat Somlyó Magdolna az Egyesület elnöke és dr. Ligeti Csákné az Egyesület alelnöke, a bírálóbizottság elnöke adta át.

A bírálóbizottság Különdíját és a Bp. XV. ker. Polgármester Elismerő Oklevelét kapta: Bognárné Szőllősi Anna (Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola,Általános Iskola és Óvoda), Hanzelikné Agócs Irén (Kossuth Nevelési-Oktatási Központ), Zsoldos Béláné (Hartyán Nevelési-Oktatási Központ) A díjat a polgármester úr megbízásából Németh Angéla, a MOS Bizottság elnöke és Kőrösy Róbert a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakkönyvtár igazgatója adta át a pályázatot és a konferenciát meghirdetők nevében

A pályázatot meghirdetők közül a Hubay Tehetségpont díjait Kőrösy Róbert, valamint Somlyó Magdolna, a Hubay Tehetségpont egyik alapító tagja, közoktatási szakértő adta át.
 
I. helyezett: László Ágnes (Bárczi Géza Általános Iskola, Budapest)
II. helyezett Magyari Filoména Szilvia (Általános Iskola Budapest, Medgyessy Ferenc u.)
III. helyezett Pirók Mónika (Szolnoki Városi Óvodák-Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény)
IV. helyezett Horinkáné K. Melinda (Margaréta óvoda, Budapest)
V. helyezett Rektor Orsolya (Dózsa György Általános Iskola, Tatabánya)
VI. helyezett lett Tóth Ferencné (Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Szarvas)

Az ezt követő plenáris ülést Rajnai Gábor, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alapítója, a Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke, a LOGOS Alapítvány elnöke vezette. Ekkor került sor a szekciók beszámolóira. A szekcióüléseken elhangzottakat Baracskai Éva, a Micimackó óvoda óvodavezetője, Hanzelikné Agócs Irén, a XV. kerületi Pedagógia Szakmai Műhely reál tagozatának vezetője, a Kossuth NOK igazgató-helyettese, Homor Istvánné, a Hubay AMI és PSZK nyugalmazott igazgatója, művészetoktatási szakértő, dr. Géczi István, a XV. kerületi Ifjúsági és Sportközpont igazgatója, Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet vezetője, közoktatási szakértő, tehetségpont-vezető, Dr. Steklács János, a Kecskeméti Főiskola docense, Németh Angéla, a XV. kerületi Önkormányzat MOS Bizottságának elnöke és Szűcs Imre Lóránt pszichológus, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola tanára, az Aranyelme Egyesület elnöke foglalta össze.

Mindezeket követően a jelenlévő határon túli magyar területekről (Vajdaság, Felvidék) érkezők nevében Lepes Joszip, az Újvidéki Egyetem docense mondott köszönetet, hogy ezen a konferencián részt vehettek és sok hasznos információval gazdagodva térhetnek haza, adhatják tovább az itt hallottakat.